A gyülekezeti életről ... röviden

A Torontálvásárhelyi Református Egyházközség a Szerbiában szolgáló Református Egyház, Bánáti Egyházmegyéjének egyik legnagyobb gyülekezete. Tagjainak száma meghaladja az 1600-at, ami vajdasági viszonylatban mamutgyülekezetnek számít.

A gyülekezet aktív tagjainak száma azonban sokkal kisebb, vannak sajnos olyan egyháztagjaink is, akik csak gyermekük megkeresztelésekor, konfirmálásakor, házasságkötéskor és – na adj Isten – temetéskor jelennek meg.

Vasárnapi istentiszteleteinken átlagban 100 – 120-an vannak jelen, s ez a szám csak akkor ugrik meg, amikor keresztelő, vagy valamilyen ünnepi istentiszteletet tartunk. A sátoros ünnepeken a templomban megjelenő hívek száma meghaladja a 300-at. Imádságainkban arra kérjük Istent, hogy tegye meg azt, amire mi emberek képtelenek vagyunk, plántáljon hitet gyülekezetünk minden tagjának szívébe, hogy mint a szarvas a forrás friss vize után ők is úgy epedjenek Isten életet adó Igéje után. Ámen.

A vasárnapi Istentiszteleten kívül (mely 9,30 órakor kezdődik) szinte minden nap van valamilyen gyülekezeti alkalmunk, amelyeket a gyülekezetünk tagjai látogathatnak.

· Minden nap (szombat kivételével) reggeli istentiszteletet tartunk 7,30 órai kezdettel. Ezekre az alkalmakra legfeljebb tízen jönnek el.

· Hétfőn presbiteri bibliaórát tartunk, melynek célja az, hogy a gyülekezet presbitériuma egy olyan, Igén alapuló, képzésben részesüljenek, mely szolgálatukban a gyülekezet hasznára válhat.

· Kedden este „beszélgetős” bibliaórát tartunk, mely alkalomra a fiatal házasok, és a gyülekezet fiatalabb korosztálya jár. Lehetőséget szeretnénk nyújtani ezzel az alkalommal azoknak, akik vasárnapi istentiszteleti rendünket túl merevnek gondolják. Kötetlenebb, szabadabb légkörben tartunk áhítatot és beszélgetünk egy bizonyos időszerű témáról, egy-egy bibliai Ige fényében. Reméljük, hogy gyülekezetünk tagjai, fiatalok és idősebbek is a jövendőben jobban ki fogják használni ezt a gyülekezeti lehetőséget.

· Szerdán gyülekezeti bibliaórára gyűlnek össze a hívek, leginkább az idősebb korosztály. Egy-egy sorozatot tűzünk ki magunk elé és alkalomról-alkalomra más-más, a sorozathoz kapcsolódó témát dolgozunk ki. Ilyen volt a már befejezett: „Jézus csodái” sorozat, vagy az éppen folyamatban lévő „Istentiszteletünk elemei” elnevezésű sorozatunk. Nagy örömmel mondom, hogy az idősebb jelenlevők is bekapcsolódnak a beszélgetésbe, kérdéseikkel illetve észrevételeikkel, ezzel értékes visszajelzést adva a lelkészeknek.

· Csütörtökön a konfirmációra készülő ifjak felkészítésével foglalkozunk. Idén 22 konfirmandusunk van. A régi idők számadataihoz hasonlítva, ez a szám elszomorító. Hol vannak a régi napok, amikor ötvennél is több ifjú konfirmált egy évben? A mai világban élve azonban, ha nem is kielégítő ez a szám, mégis a jövő gyülekezetet látjuk bennük. Isten áldja meg készülésüket, tanulásukat és fogadalomtételük megtartásában adjon erős hitet és kitartást.

· Pénteken két bibliaórát is tartunk. Örömünkre, és Isten dicsőségére legyen, sikerült két ificsoportot elindítani. A Kis-Ifi és a Nagy-Ifi csoportokba járó gyermekek örömmel lépik át gyülekezeti termünk küszöbét. Adja Isten, hogy gyarapodjanak számban és hitben is.

· Nemrégen indult, illetve újult meg a kézimunkacsoport is. Hölgyeink nemzeti hagyományaink ápolásával is jelen vannak a gyülekezetben. Mindazonáltal, minden kézimunkai összejövetelt rövid áhítattal zárnak. Isten áldja meg kezüket és szívüket.

Ezen kívül szót ejtenék a gyülekezeti lapunkról is, mely minden Úrvacsorás alkalmunkra megjelenik. A Nyitott Ajtó – mert ez a neve – amikor megjelenik, 150 – 250 példánya el is kel. Híveink örömmel olvassák gyülekezeti lapunkat és ez a szerkesztők minden fáradságát megéri.

2009. június 11., csütörtök

Régi paplak - új parókia



A Torontálvásárhelyi Református Egyházközség paplaka már több mint 50 évvel ezelőtti presbiteri jegyzőkönyvekben is szerepel. Az akkori lelkész, Tomka Viktor is arról számol be, hogy az épület falai nedvesek, a benti levegő dohos, s már a falakban elterjedő penész is érezhető. Azóta kétszer történt lelkészváltás: előbb Csete Szemesi István lelkész, később Bánáti Esperes, ma pedig püspök úr szolgált a gyülekezetben. A közel 30 évig tartó szolgálat után a gyülekezet fiatal lelkészházaspárt kapott Móricz Attila és Móriczné Bátki Anna lelkészek személyében. Ők is abban a házban laktak, melyre már Tomka Viktor is panaszkodott.
Aztán az utolsó lelkészváltás után (ismét egy házaspár: Gyenge Károly és Gyenge Szlifka Tilda), végre megérett az a gondolat, hogy a régi, romos paplak helyére új, korszerű parókia építtessen.
A munkálatok 2008 augusztusában kezdődtek, a hó második felében. Azzal kezdtük, hogy a régit lebontottuk. Már ez is nagy munka volt. Egy hónapig tartott, amig az épületet lebontottuk és a romokat eltakarítottuk. Miután ez megtörtént, elkezdődött a tulajdonképpeni építés. A betonöntéskor összesereglett segtők, a szemmel láthatóan emelkedő falak állandóan azt éreztették velünk, hogy a mindenható Isten keze is ott van közöttünk. Hisszük, hogy így volt és így van.
Aztán szépen haladtunk, nemsokára a szobák formája, mérete is láthatóvá vált. láthattuk, hogy az emelkedő falakon, hogyan alakulnak ki az ajtók és ablakok. Olyanok, mint egy zeneműben a szünetjelek.
Meglett a földszint, meglett a padlástér is (ahova vendégszobákat terveztünk.) és még a tetőszerkezet és a cserepezés is helyére került mire a karácsony bekövetkezett.
Addig nem esett az eső, nem hullott a hó, nem fagyott. Minden úgy alakult, hogy a munka haladhatott. Hála legyen neked Mindenható!
2009 tavaszán már kezdődtetett a belső vakolás, a falak külső hőszigetelése, a villanyhálózat, a vízcsövek ... szerelése. Minden szépen haladt, ma már a meszelés is megtörtént, a padlócsempe helyére került, a fürdőszoba alakul. Váronk a parkettás mesterekre, a belső ajtókra s még néhány "apróságra" és ha Isten úgy akarja kb. 2 hónap múlva már költözhetünk.
Mindezért Istennek mondunk hálát, de megköszönnénk azoknak is akik Isten eszközei voltak ebben a nagy munkában. Összegeket nem írok, de megköszönjük első sorban a torontálvásárhelyiek áldozatát, anyagi támogatásukat és munkájukat, köszönjük a Németországi GAW segélyszervezetnek, a Szerbia Vallásügyi Minisztériumának, A Svábhegyi testvérgyülekezetnek és mindazoknak, akik bármilyen módon segítettek, támogattak minket és imádkoztak értünk
Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)