A gyülekezeti életről ... röviden

A Torontálvásárhelyi Református Egyházközség a Szerbiában szolgáló Református Egyház, Bánáti Egyházmegyéjének egyik legnagyobb gyülekezete. Tagjainak száma meghaladja az 1600-at, ami vajdasági viszonylatban mamutgyülekezetnek számít.

A gyülekezet aktív tagjainak száma azonban sokkal kisebb, vannak sajnos olyan egyháztagjaink is, akik csak gyermekük megkeresztelésekor, konfirmálásakor, házasságkötéskor és – na adj Isten – temetéskor jelennek meg.

Vasárnapi istentiszteleteinken átlagban 100 – 120-an vannak jelen, s ez a szám csak akkor ugrik meg, amikor keresztelő, vagy valamilyen ünnepi istentiszteletet tartunk. A sátoros ünnepeken a templomban megjelenő hívek száma meghaladja a 300-at. Imádságainkban arra kérjük Istent, hogy tegye meg azt, amire mi emberek képtelenek vagyunk, plántáljon hitet gyülekezetünk minden tagjának szívébe, hogy mint a szarvas a forrás friss vize után ők is úgy epedjenek Isten életet adó Igéje után. Ámen.

A vasárnapi Istentiszteleten kívül (mely 9,30 órakor kezdődik) szinte minden nap van valamilyen gyülekezeti alkalmunk, amelyeket a gyülekezetünk tagjai látogathatnak.

· Minden nap (szombat kivételével) reggeli istentiszteletet tartunk 7,30 órai kezdettel. Ezekre az alkalmakra legfeljebb tízen jönnek el.

· Hétfőn presbiteri bibliaórát tartunk, melynek célja az, hogy a gyülekezet presbitériuma egy olyan, Igén alapuló, képzésben részesüljenek, mely szolgálatukban a gyülekezet hasznára válhat.

· Kedden este „beszélgetős” bibliaórát tartunk, mely alkalomra a fiatal házasok, és a gyülekezet fiatalabb korosztálya jár. Lehetőséget szeretnénk nyújtani ezzel az alkalommal azoknak, akik vasárnapi istentiszteleti rendünket túl merevnek gondolják. Kötetlenebb, szabadabb légkörben tartunk áhítatot és beszélgetünk egy bizonyos időszerű témáról, egy-egy bibliai Ige fényében. Reméljük, hogy gyülekezetünk tagjai, fiatalok és idősebbek is a jövendőben jobban ki fogják használni ezt a gyülekezeti lehetőséget.

· Szerdán gyülekezeti bibliaórára gyűlnek össze a hívek, leginkább az idősebb korosztály. Egy-egy sorozatot tűzünk ki magunk elé és alkalomról-alkalomra más-más, a sorozathoz kapcsolódó témát dolgozunk ki. Ilyen volt a már befejezett: „Jézus csodái” sorozat, vagy az éppen folyamatban lévő „Istentiszteletünk elemei” elnevezésű sorozatunk. Nagy örömmel mondom, hogy az idősebb jelenlevők is bekapcsolódnak a beszélgetésbe, kérdéseikkel illetve észrevételeikkel, ezzel értékes visszajelzést adva a lelkészeknek.

· Csütörtökön a konfirmációra készülő ifjak felkészítésével foglalkozunk. Idén 22 konfirmandusunk van. A régi idők számadataihoz hasonlítva, ez a szám elszomorító. Hol vannak a régi napok, amikor ötvennél is több ifjú konfirmált egy évben? A mai világban élve azonban, ha nem is kielégítő ez a szám, mégis a jövő gyülekezetet látjuk bennük. Isten áldja meg készülésüket, tanulásukat és fogadalomtételük megtartásában adjon erős hitet és kitartást.

· Pénteken két bibliaórát is tartunk. Örömünkre, és Isten dicsőségére legyen, sikerült két ificsoportot elindítani. A Kis-Ifi és a Nagy-Ifi csoportokba járó gyermekek örömmel lépik át gyülekezeti termünk küszöbét. Adja Isten, hogy gyarapodjanak számban és hitben is.

· Nemrégen indult, illetve újult meg a kézimunkacsoport is. Hölgyeink nemzeti hagyományaink ápolásával is jelen vannak a gyülekezetben. Mindazonáltal, minden kézimunkai összejövetelt rövid áhítattal zárnak. Isten áldja meg kezüket és szívüket.

Ezen kívül szót ejtenék a gyülekezeti lapunkról is, mely minden Úrvacsorás alkalmunkra megjelenik. A Nyitott Ajtó – mert ez a neve – amikor megjelenik, 150 – 250 példánya el is kel. Híveink örömmel olvassák gyülekezeti lapunkat és ez a szerkesztők minden fáradságát megéri.

2008. május 21., szerda

Templomrenoválás


A lelkünk ápolása mellett, nagy szükségünk van arra is, hogy legyen egy hely, amit településünkben a Lélek Kórházának nevezhetünk. Istennek hála van is egy ilyen hely. 1838-ban készült el ez a hely, a gyülekezet temploma. Tornya már messziről látszik, a főúton a falu központja felé igyekezők, a jegenyesorok között a templomunk épületét és kiemelkedő tornyát láthatják. A falu központjában épült hatalmas épület nem csak a reformátusok számára, hanem minden Torontálvásárhelyi számára a település szimbólumává lett. Ritka az olyan, Torontálvásárhelyről szóló kiadvány, melyen nem szerepel a templom képe.

Őseink fáradságának és egyházhoz való ragaszkodásának jelképe is a templom. A monumentális épület mindmáig uralja a települést, egyben mint egy magasba emelt ujj, figyelmeztet is arra, amit Jézus szavaiból ismerünk: „ Az odafelvalókkal törődjetek, nem a földiekkel.”Kol. 3,2

Ma már minden torontálvásárhelyi református, még azok is, akik nem itt laknak, hanem a világ minden égtája felé, több ezer kilométerre vezette el őket Isten mindenkor jó akarata, mindannyian szeretettel gondolnak az ősi Lélekkórházra. Ez az épület, nem csak tégla, hanem gyökér is valamennyiük számára, apró hajszálgyökerek, amelyek még mindig eljuttatják szívünkbe a valahová tartózás érzését és tudatát.

Nos,ez a Lélekkórház, most gyógyításra szorul. Vakolata alól itt-ott kikandikálnak már a téglák, melyeken ha az ember szívével nézi, még rajta van a dédapák és ükapák ujjlenyomata, verejtéke és szeretete.

A templom tetőszerkezete és falainak külső vakolata renoválásra szorul. És érdekes módon, azt a templomot amelyet ükapáink rövid öt év alatt képesek voltak felépíteni, mi az ükunokák nem vagyunk képesek rendben tartani. Valami hiányzik, az is lehet, hogy nem az anyagiak.

Mondanom sem kell, hogy a javítás rengeteg pénzbe kerül, és azt is hozzátenném, hogy az egyháztagok templomjavításra áldozott adományaiból összegyűlt összegből nem merjük elkezdeni, nehogy úgy járjunk mint a példázatbeli ember, akiről Jézus beszél: „Mert ha közületek valaki tornyot akar építeni, nemde először leülvén felszámítja a költséget, ha van-é mivel elvégezze? Nehogy minekutána fundamentumot vetett, és elvégezni nem bírja, csúfolni kezdje őt mindenki, a ki látja, ezt mondván: Ez az ember elkezdette az építést, és nem bírta véghez vinni!”Luk. 14,28-30.

Szeretnénk arra is számítani, hogy a Torontálvásárhelyről elköltözött rokonok, testvérek, fiak és lányok, még mindig megtartották szívük valamely sarkában a régi templomuk emlékét és adományaikkal előremozdítanák ezt a holt helyzetet.

Hogyha valaki ezeket a sorokat olvassa és szíve megindul, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot és siessenek megsegítésünkre. Hogyha a torontálvásárhelyi származásúak szerte a világon, ilyen módon összefognának, teljesen biztos, hogy látszata lenne. Templomunk ismét régi pompájában tündökölne. Adja Isten, hogy így legyen és áldja meg mindazokat, akik adományaikkal hozzájárulnak a Torontálvásárhelyi Református Templom renoválásához.


kapcsolatfelvétel: gyenge@neobee.net

Nincsenek megjegyzések: